Tegnapi napomat két matematikus barátommal töltöttem, Ágival és Norbival. Mivel Norbi barátnője Ági ismét itt járt Párizsban, és úgy gondoltuk egységben az erő, elmegyünk karácsonyi ajándékokat nézni.
A Galeries Lafayette-ben kezdtünk, ami az Opera környékén található óriása pláza. A legnagyobb világmárkáknak vannak itt üzletei, a teljes lista itt található: www.galerieslafayette.com/fr/marques.htm, gyakorlatilag aminek nincs itt üzlete annak csak azért nincs, mert valahol a környéken van még egy ennél is nagyobb boltja. Sajnos azonban itt az Opera környékén nem a mi pénztárcánknak való árak vannak: egy pulóver 200 €, és hasonló árfekvésben kell gondolkozni a többi ruha kérdésében is. A Galeries Lafayette oldalában nagyon érdekes, zenélő, és mozgó kirakatok vannak, amiket viszont senkinek sem szabad kihagynia, aki erre jár.
Ezt követően átmetróztunk a Champs Elysée-re butikokat nézegetni, erről tanúskodik a következő kép. A képen én vagyok, és ***** (nyugi, védem az anonimitásod). :)
Végigjártuk a butikokat, sokat nézegettünk, egy picit vásároltunk, és ettünk francia stílusú fánkot is. Az alábbi képen útitársaim láthatóak az előbb említett finomsággal.
Sétálva indultunk el felfedezni a várost. Láttunk nagyon érdekes épületeket és kirakatokat is, megnéztük a város egyik kevésbé forgalmas részét is. Az alábbi képen az egyik épület bejáratának kialakítása látható. Még sok más vicces képet is csináltam a környékről. Érdekességképpen írom, hogy belefutottunk egy ingatlanokat kínáló boltba, és eszméletlen ingatlanárak vannak. A legdrágább 2 szobás lakás, tehát nem is családi ház, hanem csak egy 1. emeleti lakás 2.5 millió euróba került. A legolcsóbb alig pár négyzetméteres kis garzon pedig 80.000 €, vagyis cirka 24 millió forint. Persze nyilvánvalóan ez a környéktől is függ, ez például a Défense negyedben volt, ami egy ott dolgozónak hosszú távon gondolkodva könnyen megérhet ennyit.
Ezt követően eljöttünk hozzánk, hogy egy fontos üzentet meg tudjak írni, majd elmentünk Norbihoz egészen a 4. zónáig, hogy megkóstoljuk a híres kukorica főzelékét. Előtte még bevásároltunk sajtból is, így tovább folytathattuk a kísérletezést. Ezúttal egy camambert szerű sajtot kóstoltunk, ami az eddigiekhez hasonlóan szintén nagyon finom volt. De rossz ízű sajtot még nem ettem itt. A kukoricafőzelék is nagyon jó volt. :) A vacsora után Norbi bemutatót tartott a programról, amin éppen dolgozik, majd hazajöttem. Éjfél felé értem haza, egy nagyon tartalmas nap után. Az utolsó képen kis csapatunk látható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.