Az elmúlt két (lassan három) héten rengeteg sulival kapcsolatos dolog történt, de azért jutott idő egy kis kirándulásra, illetve különböző más jellegű programokra is. Ezek közül a legérdekesebbekről fogok most röviden írni.
Ki ismeri fel, hogy melyik városban készültek ezek a képek?
Ez bizony Atlanta! Ki gondolná, hogy ilyen részei is vannak. :)
Létezik egy couchsurfing nevű oldal, amely arról szól, hogy helyiek ajánlanak fel tradicionálisan kanapét, vagy valami kis helyet a lakásukból ahol az utazó vándor meghúzhatja magát pár éjszakára, ingyen. Gyakorlatilag egy kis ajándékot illik adni, de nem Zsolnay porcelánban kell gondolkodni, hanem mondjuk egy üveg borban. Bárki regisztrálhat, és lehetősége nyílik szállásadókat keresni, illetve saját lakását is felajánlhatja. Lényeg a lényeg, hogy ezek a couchsurfingesek szerveznek rendszeres találkozókat, ahol nagyon érdekes emberekkel lehet összefutni. Egy ilyenen jártunk múlt szombaton, miután megmásztuk a Stone Mountaint. Most volt egy geológus idegenvezetőnk, aki mesélt a keletkezéséről is, illetve egy geocaching megmérettetésen is részt vettünk előtte, ahol egy GPS segítségével kellett pontokat megtalálni. Ezzel kapcsolatosan már alig várom, hogy végre otthon legyek, és mehessek a pesti tájfutó versenyekre. Már szinte elvonási tüneteim vannak. :)
Az első képen Katerina (cseh) és Lin (taiwani), akikkel egy egész buszunk volt az odaútra. Sőt, olyan jól összebarátkoztunk a sofőrrel, hogy mikor jöttünk vissza megkérdeztük, hogy olyan éhesek vagyunk, nem-e vinne el minket enni valamit. És segített rajtunk. Nem semmi volt egy busszal beparkolni az étteremhez.
A túrán még találkoztunk egy couchsurfinges sráccal, illetve teljesen véletlenül egy japán Fulbright ösztöndíjassal, aki különböző technikai újságokba ír cikkeket (jobb oldalon).
Mikor pedig a találkozóra sétáltunk bukkantam erre a gyöngyszemre. Egy konnektor a szabadban, hogy amíg vársz a gyalogátkelőhelynél tudjad kicsit tölteni a telefonodat. Amúgy már nem az első szabadban lévő csatlakozó, bár annyira bátor még nem voltam, hogy leteszteljem, vajon van-e benne áram.
Most hétvégén mind a két napra programunk volt: szombaton Ioana jógaiskolájába mentünk el egy jóga órára, ami baromi jó volt, mivel kint esett (zuhogott) az eső, így még a hanghatások is a helyükön voltak. Annyira jó volt a hely, hogy még egy pólóra is beruháztam onnan.
Vasárnap egy sörgyár látogatást vittünk véghez, amelyet már nagyon-nagyon rég óta terveztünk. Keiko (japán Fulbrightos kolléga) ötlete volt még tavaly novemberben, hogy japán barátnőjét 21. szülinapján lepjük meg ezzel (itt 21 a korhatár alkohol tekintetében, ami vicces, hogy autóvezetésnél viszont egyes megyékben már 14 éves korban lehet tanuló jogsit kapni). A jegy nagyon jutányos áron volt, mert mindössze fejenként 12 dollárért cserébe 4 korsó sört (itt egy korsó sör általában 6-7$, 1 pólót és egy poharat kaptunk, valamint a sörgyárat megnézhettük. Bár ez utóbbi elég vicces volt, mivel maga a gyár fiatalabb volt nálam. És egyébként Georgiában ez a legrégebbi, legalábbis ezt állították. Még az oda és hazaút volt érdekes, mivel nagyon kieső helyen volt, de egy király programmal találtunk sofőrt, ez a Lyft. A GPS alapján beméri, hogy melyik sofőr van a legközelebb, és ahogy hívjuk, már jön is. A fizetés neten történik (előre meg kell adni a kártyaszámot, ami aggályos lehetne otthon, de itt a bankok nagyon vigyáznak a pénzünkre), így készpénzzel sem kell szórakozni, valamint gyakorlatilag féláron van a hagyományos taxikhoz képest. Mindezt 5 főre leosztva jobban jövünk ki, mint ha buszoznánk.
A képen baloldalt a másik szervező, Keiko, illetve Antoine.
Rengeteget olvastam az elmúlt időben, és nagyon sok érdekes dologra bukkantam. Például találtam egy olyan programot a telefonomra, amely az eddigi leghasznosabb, úgyhogy gyorsan le is írom. Sleep Meister a neve, és egy ébresztőóra app. Úgy működik, hogy elalváskor az ágyra kell helyezni a telót, amely gyorsulásmérőjével érzékeli a mozgásunkat, és követi, hogy mikor alszunk mélyebben, és mikor kevésbé. Ez még nem lenne túl hasznos, leszámítva a pofás diagramokat amit reggel nézegethetünk, de ezen túlmenően be tudunk állítani fél órás időintervallumot, és ő akkor fog ébreszteni minket, amikor a legkevésbé mélyen alszunk. Szóval elméletileg nem lesz a legmélyebb álmunkból felkeltett érzés - eddigi pár napban ez működött is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.