Párizsban :)
A gép kicsit késve indult, de végül időben értünk Párizsba. Az út mondjuk nem volt olyan jó. Alapvetően voyageur (turista) osztályra vettem jegyet az Air Francenál. Már előző este becsekkoltam, 8a-ra, ablak mellé. Beszállításkor mondja a csaj, hogy businessre ültetnek. Erre nem lehet nemet mondani, 1c tehát középen, de végülis business :) Aztán már konkrétan mindenki beszállt, az utolsó ember viszont elkezdte nézni az ülésemet. Erre egy fickó elkérte a jegyem, long story short: hátra lettem ültetve a 19d-re, középre. Így sajna a CDG-on a kiállított Concorde-ot majd hazafele kell lefotóznom. :) De azért az Airbus hajtóműve megvan (sok szeretettel repülőgépész kollégáimnak) :
Ezt követően RER-el utaztam a reptértől a Cité Universitaire-ig. Ez teljesen zökkenőmentes volt, egyik fekete bőrű bácsival még francia/angol keveréken el is beszélgettem Puskásról. Még szerencse, hogy nem került szóba valamelyik francia focista, mert akkor gondban lettem volna.
Az RER (er ő er) -ről leszállva következett a tortúra. Alapvetően nehézséget okozott a kis beszálló kapukon keresztül átvergődnöm magam a bazi nagy csomagokkal, miközben az RER-ről leszállva is be kell dugni a jegyet és gyorsan átcsusszanni, mielőtt rádcsap a kapu. És ezek a csomagok nem csak hogy bazi nagyok, hanem bazi nehezek is. 25 kilós gurulós bőrönd, nagyjából 10 kilós táska + a 7 kilós laptop. Ezekkel gyalogoltam 40 percen át, mire a szállásra értem. Az útvonaltervező szerint 11 perc gyalog, kicsit el is tévedtem. Saját bőrömön kellett megtapasztaljam, hogy az útvonaltervezőn nem látszik az összes utca. Persze most már tudnék egy rövidebb utat, szóval visszafelé már nem lesz gond :) De nincs hűtő, illetve valami uzsorarendszerben működik, ezért minden romlandót meg kell egyek. Már sonka illatút izzadok.
A szállásról írok majd még bővebben. Olyan, amire számítottam. A szomszédaim kameruniak. Egyből mondtam nekik hogy "Samuel Eto'o, right?" Azt mondták ők fognak franciára tanítani, ha én meg tanítom őket angolra :)
A koli a Cité Universitaire területén van, ahol sok másik koli van még. 40 koli, 10.000 diák. És az egész mint egy külön kis város, elkerítve, postával, bankkal, tenisz és focipályákkal, és egy hatalmas parkkal. Íme:
A suli is válaszolt a levelemre, és végre megvan az órarendem. Tipikus tárgyaim lesznek (matek, stat, programozás, hőtan, áramtan, rezgéstan, anyagismeret), és lesz 1-2 érdekesség, pl karrier tervezés c. tárgy :) Mindezt elég érdekes felbontásban. 6 hét után 1 vizsgaidőszak, 2 hetes project időszak, aztán a 6 hétben megint tök más tárgyak. Várom.
Ma elmentünk Nórival bérletet venni. Sok pozitívum ért. Először is elküldtek egy másik megállóhoz, hogy ott az 5 eurós NAViGO kártyát ingyen megcsinálják ha párizsi vagyok. És nyomott nekem a csávó egy ingyen jegyet erre az útra :) Kellemes meglepetés 1.
A megállónál pont nem működött, de továbbküldtek 10 percnyire. Vettem ásványvizet és zöldséget. A víznek € 0,1 volt litere, ami magyar ár. Kellemes meglepetés 2. Közben ilyen tipikus párizsi utcákon mentünk, amilyennek elképzeli az ember őket:
Az állomáson viszont kiderült, hogy kell a lakcím igazolás, hogy meg tudja csinálni. Arrébb mentünk kicsit, ott tanakodtunk, erre kijön a hölgy és mondja hogy jöjjünk gyorsan, megcsinálja :)) Kellemes meglepetés 3.
Most viszont nekiállok egy leadandó készítésének, holnap pedig a Montmarteba megyünk (Sacré-Coeur, Moulin Rouge, stb.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.