A héten rengeteg dolog történt. Volt közte jó, iszonyú jó, és kevésbé jó is. A legjobb viszont a mai nap volt. Már előre kinéztem és beírtam a naptáramba, hogy ma lesz egy magyar fesztivál Atlantában, és ezen bizony ott a helyem. Gabiék otthon maradtak, mert féltek, hogy rossz idő lesz, így egyedül vágtam neki az ismeretlennek - szó szerint, mert a MARTA-val kellett kimenni Decatur-ba, amely egy Atlanta vonzáskörzetében lévő kisváros, ahol még sosem jártam, és persze senkit sem ismertem - eleinte. 

Ahogy megérkeztem, gondoltam körbenézek, és egyből megcsapta a fülemet a magyar beszéd. Csak sétáltam, és hallgattam, ahogy magyar beszélgetnek az emberek, és nem tudtam abbahagyni a mosolygást. Hiányzott már, és ami a durva, hogy el is szoktam tőle. Beszéd közben néha átkapcsoltam angolra a töltelékszavaknál például - elég sokat beszélek itt mindenféle emberrel angolul, és valószínűleg kezd ez is belémivódni. A fesztivál egyébként néhány sátorból állt és különböző magyar tárgyak voltak kiállítva, húsvéti tojásoktól kezdve a pirospaprikán át a Rubik kockákig. Volt egy magyar együttes is, amelyik népdalokat és különböző magyar dalokat játszott, utána pedig néptáncosokat kísértek. Na de nem is ez a lényeg, hanem hogy milyen érdekes emberekkel találkoztam. Sokan voltak, akik '56-ban jöttek, másod és akár harmadik generációs magyarok. Igazán magyarul beszélni olyanokkal lehetett, akik az elmúlt 10-20 évben jöttek ki. De rengeteg érdekes emberrel találkoztam, rengeteg ajánlatot kaptam különböző kirándulásokra és programokra. A nap egyik fénypontja volt, amikor egy Műegyetemet végzett építésszel találkoztam. Ő most Floridában él, úgyhogy a floridai körútunkon (majd, tavasszal) lesz kit meglátogatni. Meg is hívott egy palacsintára, a nagy találkozás örömére. De találkoztam a Honorary Consule-al, és beszélgettem a szervezőkkel is, mindenki nagyon kedves volt. Lesz még közös programunk szerintem. Volt egy család, akiknél az anyuka származott Magyarországról, de tanította a lányait magyarra, és ráadásul nem is olyan régen voltak Magyarországon. Mondtam nekik, hogy ha nyáron jönnek legközelebb, akkor akár még egy Szigetközbe is becsatlakozhatnak. Ilyenkor mindig úgy érzem, hogy bárcsak ott lennék, amikor emberek jönnek, ezer olyan dolgot tudnék nekik mutatni, amitől leesne az álluk Budapesten és Magyarországon egyaránt. :)

A héten megtörtént az első ismerkedésem a Starbucks-szal, nem volt rossz, de szerintem túl van értékelve. Azért $5 egy kávéért, akármilyen flancos cappucino is az, még mindig sok. De az emberek veszik és viszik, mint a cukrot. Apropó cukor, közeledik a Halloween: az áruházak megteltek a nagy kiszerelésű (és itt kilósra kell gondolni) cukrokkal és csokikkal. Elég durva látvány, amikor a fél áruház roskadozik ezektől. A Westmarban lakó Decour vitt el minket vásárolni és Starbucks-ba is (egyébként ott dolgozik, és mellette harsona szakon tanul a GSU-n). Érdekes srác, és elég rendes velünk. Múltkor Starbucksos édességekkel, ma meg kóreai sütikkel lepett meg bennünket.

A héten megvettem a jegyem haza Karácsonyra, és beterveztem egy jó kis túrát Karácsony előttre. A szerencsés napon, 13-án pénteken végzek decemberben, 14-én reggel repülőre ülök Bostonba, ahol Zsoltékkal találkozom. Zsolt a Harvardon tanul jogot, volt velünk túrázni a nyáron, szintén Fulbrightos. Most a családjával van kint, és megengedte, hogy igénybe vegyem a kanapéjukat pár éjszakára. Innen 2 nap múlva megyek New Yorkba 4 napra, ahol szintén magyar és külföldi Fulbrightosok (az orientációról) fogadnak majd be. Végül 2 nap Washingtonnal koronázom meg az utat, ahol Annával nézünk majd várost, aki - minő megleptés - szintén Fulbrightos. Boston, New York és Washington között busszal fogok utazni, az viszonylag olcsó, olyan $18 körül meg lehet úszni 1-1 utat. Ezt követően 22-én indulok haza, és 23-án érkezem meg a világ legkirályabb városába. Karácsony, szilveszter, majd 6-án jövök vissza. Aznap már lenne suli is, de ennyi belefér. Remélem a jet lag nem lesz olyan jelentős, mint ideérkeztemkor volt, és nem fogok karácsony napján este 8-kor bealudni. :) És hosszas keresgélés után sikerült úgy foglalnom a jegyeket, hogy ne utazzak kétszer egyforma géppel. Haza Brüsszelben, vissza pedig Frankfurtban fogok átszállni. Már nagyon várom.

És úgy döntöttem, hogy a volt Fulbrightos Advisort választom, már fel is kerestem, és írta, hogy talált nekem egy nagyon király kutatási témát, úgyhogy holnap megyek hozzá megbeszélni, hogy pontosan miről is lenne szó. Remélem, hogy tényleg érdekes lesz.