Első nap az egyetemen. Reggel Matt (Gabi férje) vitt ki az Express buszhoz, amivel az ingázók közlekednek. Ő egyébként rendőr, és éppen munkába ment, sikerült is pár király képet csinálni. Itt ért az első meglepetés: csak pontosan kiszámolt pénzzel lehet fizetni: nálam egy 10 dolláros volt, és a buszjegy 4 dollár volt. Futottam egy kört, de sikerült felváltani. Így az első ülésen szenderülhettem álomba, és mire kinyitottam a szemem máris Atlantában voltam. 

Tudtam, hogy délután lesz egy programom, de azért felkeltem reggel, hogy körülnézzek a campuson, és ez egy nagyon jó ötletnek bizonyult. Ahogy leszálltam, a nem leglogikusabb úton indultam el egyenesen az egyetem területére, hanem pár utcányit visszagyalogoltam, hogy a fenti képet elkészíthessem. Innen indultam az egyetemre, ahol a francia leendő lakótársammal találkoztam éppen szembe. Ennek egy a BME-nél tízszer nagyobb területű egyetem esetén azért nem sok esélye van. Vigyorogva kérdezte, hogy ugye én is az Aerospace orientációra megyek-e. Én pedig teljesen meglepődtem, mert hogy én erről még csak nem is tudtam. De persze mentem, és így találkoztam leendő évfolyamtársaimmal. Az orientáció után elmentünk megenni az első hamburgerünket Chucky-hoz, amely után készült a következő kép. Bal oldalon Antoine, az egyik leendő lakótársam, középen az ír lány (egészen pontosan észak-ír), jobb oldalon pedig egy másik francia srác. Mind Aerospace-esek vagyunk. 

Még voltunk az egyetemi szuvenír boltban, ami egy két szintes, mozgólépcsővel ellátott áruházra hasonlít, és szinte minden elképzelhető dolog megtalálható itt GT-es kiszerelésben, a ruháktól kezdve a poharakon és kulcstartókon és plüssfigurákon át egészen a szószokig.

Ezt követően még ügyeket intéztem az egyetemen, szereztem diákigazolványt (Buzzcard - Buzz az egyetem kabalája), bejelentkeztem a nemzetközi ügyeknél. Ami még kimaradt, hogy az egyetemi "Advisoromat" felkeressem, és persze még egy rakás orientáció és egyéb program vár ránk. Egy további orientáción még részt vettem, amelyen megmutatták nekünk az egyetem vezetőit, meg úgy általánosságban beszéltek kicsit arról, hogy mi vár ránk. És ennek a végén meg is kaptuk az első GT-es pólónkat ajándékba! 

A campus egyébként hatalmas, talán elég jól szemlélteti, hogy 4 féle buszjárat közlekedik benne (az egyetem által üzemeltetve, kis aranyos buszok), ezenkívül saját kórháza van, saját amerikai foci és baseball stadionja, amelyek közül az amerikai foci stadion igazán hatalmas. Persze van egy óriási sportközpontja is (lenti kép), szóval elég jól el vagyunk látva.

Maga a campus pedig tiszta zöld. Az egyetlen dolog, amit még szokni kell, az a párás levegő. Ami kedvez a növényeknek, az nem kedvez az embereknek.

Hazafelé a lassabb tömegközlekedést választottam, úgy gondoltam, hogy ezt is ki kell próbálni. Azért ez tényleg elég lassú volt (metró és busz), így ha majd már a városban lakom, és Gabiékat jövök meglátogatni, akkor az Express buszt fogom választani. Azért felteszek egy képet a metróról is, amivel eddig nem sok tapasztalatom van. Itt a tömegközlekedés úgy működik, hogy 1 dollárért kell váltani egy úgynevezett Breeze cardot, amelyre utána pénzt lehet feltölteni. Bár valamiért a bankkártyámat még nem fogadja el, de dolgozom az ügyön. A lényeg, hogy egy utazás 2,5 $, ami azért nem olcsó mulatság. Egy egész napos jegy viszont már megvan 9 $-ból, a legjobb pedig arányaiban a havi, ami diákkedvezménnyel 60 $. De erre elvileg nem lesz szükségem, mert a szállásról van egy külön buszjáratunk az egyetemre.