Voilà ma vie!

Az ENSAM-on tanult egyik, a címben említett tárgyammal kapcsolatban kint létem óta számos kérdés érkezett hozzám. Egyetemi évfolyamtársaktól, barátoktól, családtagoktól. A cím magyarul annyit tesz hogy Karrier Tervezés, vagy Karrier Szervezés. Ez alapvetően humán jellegű ismeret, ami sajnos - vagy nem sajnos - a műszaki embereknek is nagyon fontos. Azért nem sajnos, mert sok pici dolgot megtanulva és szem előtt tartva nagy előnyökre tehet szert az ember azokkal szemben is akik képzettebbek, de lusták voltak megtenni az előkészületeket. Lehet bármennyire is képzett valaki, azt el is kell tudnia adnia, többek között laikusoknak. Első körben a HR-eseknek, akik élet és halál urai a cégek felvételijénél, viszont nagyobb cégeknél önmagukban az adott szakterületről nem feltétlenül tudnak sokat. Ezt egyre többen látják be, kérnek segítséget és tanácsot ezzel kapcsolatban többek között tőlem, aki bár nem sokat, de legalább valamit tanult a témáról. Úgy döntöttem leírom amit a témában tudok, így legközelebb már csak hivatkozni kell rá.

Hangsúlyozni szeretném, hogy én egy műszaki végzettséggel rendelkező ember vagyok. Amiket a későbbiekben leírok az legjobb tudásomat tükrözi a témában, de százával rohangálhatnak a témához nálam jobban értő emberek.

A következő néhány posztban tehát sorra fogom venni azokat az ismereteket, amikkel bárki megszerezheti álom-állását, ösztöndíját, szakmai gyakorlatát, kezdve a CV, avagy önéletrajz írással. Remélem támpontot tudok nyújtani ezzel minden barátomnak és ismerősömnek (és ismeretlennek), aki a blogomra talál. A továbbiakban mindig céget fogom emlegetni, de természetesen ez bátran helyettesíthető az "ösztöndíj programmal" vagy "szervezettel", vagy bármi egyéb odaillővel. 

1. lépés: Felkészülés

Utána kell nézni a cégnek, ahová jelentkezünk. Első körben végig kell olvasni a weboldaluk minden fontos részét, és meg kell találni azokat a kulcsfontosságú tulajdonságokat, amik számukra fontosak. Ha szerencsénk van akkor az adott munkánál leírják, például légy csapatjátékos (team-working), hajlandó légy tanulni (willingness to learn), legyen flexibilis vagy kezdeményező. És mindig szerencsénk van valamilyen formában. Ha nem is emelik ki vastag betűkkel hogy milyen tulajdonságú embert keresnek, valahol az oldalon el lesz rejtve azért a válasz.

2. lépés: Önelemzés 

Meg kell találni, hogy a közelmúltban mikor használtuk azokat a bizonyos, a cég által keresett tulajdonságokat. Nagyon fontos, hogy ne csak magát a tulajdonságot írjuk majd bele az önéletrajzba, hanem bizonyítsuk is be egy példán keresztül. Például emberek közötti kommunikációs képességre jó példa lehet munkatapasztalat (minden, a pultos munkától kezdve), írásbeli kommunikációra pedig akár a blogolás is - persze csak akkor, ha fel is merjük vállalni amit írunk.

Másik fontos dolog ebben a lépésben annak megvizsgálása, hogy tényleg rendelkezünk-e a szükséges tulajdonságokkal. Ha igen, akkor azt erősen alá is fogjuk tudni támasztani, fogalmazzunk pontosan, mert ez később az interjún szinte biztos, hogy szóba fog még kerülni. Ha viszont nem, akkor el kell gondolkozni azon, hogy valójában azzal tesszük-e a legjobbat magunkkal, ha tovább erőltetjük a munkát?

3. lépés: CV felépítése

Bontsuk az életünket 3 részre: tanulmányok, munkák és egyéb tevékenységek (érdeklődések). Egy papíron, vagy egy word doksiban soroljunk fel mindent, ami a múltunkból az adott csoporthoz tartozik. Szakmai gyakorlatok a munkához, de akár tanszéki kisebb nagyobb munkákat is be lehet ide írni. Önkéntes munka: ki ne hagyjuk! Tanulmányi tevékenységekhez a mindenki által ismert dolgokon felül felsorolhatunk olyan projekteket is, amik mondjuk az adott szakon kötelezőek voltak, de mi különlegesen élveztük, jót alkottunk belőle, illetve úgy éreztük hogy az magas szinten hozzájárult a fejlődésünkhöz. Ezek elsőre nem evidens dolgok, és nem is mennek 5 perc alatt, ráadásul célszerű már fiatalabb korunktól fogva átgondolni a dolgokat. Szinte biztos, hogy fogunk találni olyat, amit már akár 5-10 éve folyamatosan csinálunk. Aki néhány óra alatt akar összedobni egy jó minőségű CV-t úgy, hogy előtte még nem csinált ilyet, annak nagyon ügyesnek kell lennie. Fontos tudni, hogy nincs tökéletes CV, csak olyan van, ami az adott munka szempontjából kitűnik a tömegből. 

Terjedelme 1-2 oldal maximum, szép betűtípussal, de ne próbáljunk meg túl sok információt belezsúfolni. A kevesebb, több. A dátumok legyenek jól láthatóak. Végig pozitív hangnemben íródjon, nem kell a CV-nek egyáltalán rossz tulajdonságokat tartalmaznia. Egy következő bejegyzésben írok arról, hogy a rossz tulajdonságokat hogyan lehet "jóra fordítani", de itt ilyenre egyáltalán nincs szükség. Az unalmas, hétköznapi szavakat cseréljük ki, turbózzuk fel. Angolul ezeket action word-öknek nevezik.

Formának leggyakoribb a fordított időrendben íródott (legújabb legelöl), és a fent említett 3 témakörre bontás. Munkától függ, hogy kell-e rá fénykép, egy mérnöki munkánál nem szükséges, pláne az Amerikaiaknak. Egy menedzseri munkához ellenben dukál.

Próbáljuk meg a STAR modell alapján felépíteni az egyes tanulmányi és munkatapasztalatokat: Situation (helyzet) vagy Task (feladat) + Action (tevékenység, amit végeztem) + Results (ennek eredménye). Például egy munkatapasztalat, amellyel kommunikációs képességünket támasztjuk alá:

2006. szeptember -       Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
2007. március               Nyílt napi idegenvezető

• Közel 30 fős csoportok 20 alkalommal történő egyetemi körbevezetés során kiváló kommunikációs képességekre tettem szert.

Az érdeklődések és hobbik témakörben alaposan válogassuk meg, hogy mit írunk bele. Azt osszuk meg, ami tovább erősíti a munkára való rátermettségünket, kerüljük az átlagos dolgokat (olvasás, filmezés), és maximum néhány dolog legyen itt: ha a hobbik fél oldalnyi helyet elfoglalnak, akkor a bírálók megkérdőjelezhetik a prioritásainkat. Ide tartozhatnak a különböző szakosztályi tagságok és sport tevékenységek.

Célszerű a fenti hármast kiegészíteni egy egyéb résszel is, amely a szakmára specifikus dolgokat tartalmazza. Mérnökök esetében IT (Officetól kezdve a CAD, CAM, CFD, FEM, stb programok). Jogosítvány. Beszélt nyelvek.

4. lépés: Ellenőrzés

Ez az utolsó lépés, és mint a legtöbb dolognál, itt is a végére maradt a legfontosabb. Nézzük meg, hogy elég jól hangsúlyoztuk-e a kért tulajdonságok meglétét, a rájuk adott példáink elég meggyőzőek-e. Letisztultan és lényegre törően fogalmazunk-e. Ismételten: a kevesebb, több. Végezetül: minden rövidítés, elgépelés és helyesírási hiba halálos bűn. Leadás előtt még kérjük meg egy barátunkat is, hogy nézze át a CV-nket, több szem többet lát.

Ennyi lenne a jó CV titka, ami tapasztalataim szerint eddig mindenkinél működött. Nincs "ultimate" CV, ami minden munkahelyre jó. Szinte naponta hallani embereket azon panaszkodni, hogy több tucat de akár több 100 helyre is elküldték a CV-jüket, de még csak választ sem kaptak. Ez persze sok dolog miatt lehet, de többnyire azért van, mert ők maguk nem vették a fáradtságot hogy testre szabják a CV-t, és a bírálók szeme rögtön kiszúrja, hogy ha egy sablon CV-vel van dolguk, vagy egy specifikus, rájuk szabott darabbal. Egy jó CV megírása nem pár órás munka. Következő posztban a CV-hez kötelezően csatolandó Kísérőlevélről lesz szó, azt követően pedig interjúzásról, és ezzel be is fejeződik ez a kis kitérő a humán tudományok általam ismert világából.